1. Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2. Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3. Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az ùr.
4. A gonosztevô hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5. A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtôjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6. A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7. Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8. Drága kô az ajándék elfogadójának szemei elôtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9. Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismételten elôhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a jó barátságosokat is.
10. Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11. Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12. Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ô bolondságában.
13. A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14. Mint a ki árvízet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelôtte kihatna, hagyd el a versengést.
15. A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az ùrnak egyaránt mind a kettô.
16. Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17. Minden idôben szeret, a ki igaz barát, és testvérûl születik a nyomorúság idejére.
18. Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elôtt.
19. Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20. Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az ô nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21. A ki szül bolondot, szüli ô magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22. A vídám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23. A kebelbôl kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24. Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25. Búsulása az ô atyjának a bolond fiú, és az ô szülôjének keserûsége.
26. Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27. A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.
28. Még a bolond is, mikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
| 
