1. Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala ôt az anyja.
2. Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3. Ne add asszonyoknak a te erôdet, és a te útaidat a királyok eltörlôinek.
4. Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítô ital keresése.
5. Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényrôl, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6. Adjátok a részegítô italt az elveszendônek, és a bort a keseredett szívûeknek.
7. Igyék, hogy felejtkezzék az ô szegénységérôl, és az ô nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8. Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9. Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szûkölködônek!
10. Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felûlhaladja az igazgyöngyöket.
11. Bízik ahhoz az ô férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12. Jóval illeti ôt és nem gonoszszal, az ô életének minden napjaiban.
13. Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14. Hasonló a kereskedô hajókhoz, nagy messzirôl behozza az ô eledelét.
15. Felkel még éjjel, eledelt ád az ô házának, és rendel ételt az ô szolgálóleányinak.
16. Gondolkodik mezô felôl, és megveszi azt; az ô kezeinek munkájából szôlôt plántál.
17. Az ô derekát felövezi erôvel, és megerôsíti karjait.
18. Látja, hogy hasznos az ô munkálkodása; éjjel sem alszik el az ô világa.
19. Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20. Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szûkölködônek.
21. Nem félti az ô háznépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22. Szônyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ô öltözete.
23. Ismerik az ô férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24. Gyolcsot szô, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedônek.
25. Erô és ékesség az ô ruhája; és nevet a következô napnak.
26. Az ô száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27. Vigyáz a háznépe dolgára, és a restségnek étkét nem eszi.
28. Felkelnek az ô fiai, és boldognak mondják ôt; az ô férje, és dicséri ôt:
29. Sok leány munkálkodik serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30. Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31. Adjatok ennek az ô keze munkájának gyümölcsébôl, és dicsérjék ôt a kapukban az ô cselekedetei!
| 
