1. Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2. Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
3. És nem tanultam bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4. Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ô markába? Kicsoda kötötte a vizet az ô köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
5. Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
6. Ne tégy az ô beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
7. Kettôt kérek tôled; ne tartsd meg én tôlem, mielôtt meghalnék.
8. A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tôlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendô eledellel.
9. Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az ùr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszúl ne éljek az én Istenem nevével!
10. Ne rágalmazd a szolgát az ô uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bünhôdnöd ne kelljen.
11. Van oly nemzetség, a ki az ô atyját átkozza, és az ô anyját nem áldja.
12. Van nemzetség, a ki a maga szemei elôtt tiszta, pedig az ô rútságából ki nem tisztíttatott.
13. Van kevély szemû nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14. Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földrôl, és az emberek közûl a szûkölködôket.
15. A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
16. A sír és a meddô asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tûz nem mondja: elég!
17. A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
18. E három megfoghatatlan elôttem, és e négy dolgot nem tudom:
19. A keselyûnek útát az égben, a kígyónak útát a kôsziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20. Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját, és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21. Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22. A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23. A gyûlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ô asszonyának.
24. E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25. A hangyák erôtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
26. A marmoták nem hatalmas nép, mégis kôsziklán csinálják az ô házokat;
27. Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28. A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29. Három állat van, a mely szépen jár, sôt négy, a mely jól jár.
30. Az oroszlán, a hôs a vadak között, mely el nem fut senki elôl;
31. A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mert ellene állani.
32. Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
33. Mert miképen a ki tejet köpûl, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ô orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
| 
