1. Avagy a bölcseség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ô szavát?
2. A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
3. A kapuk mellett, a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
4. Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
5. Értsétek meg ti együgyûek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
6. Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok, és az én számnak felnyitása igazság.
7. Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
8. Igaz az én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
9. Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
10. Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
11. Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörûségek ehhez egyenlôk nem lehetnek.
12. Én bölcseség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
13. Az ùrnak félelme a gonosznak gyûlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyûlölöm.
14. Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erô.
15. Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
16. Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
17. Én az engem szeretôket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18. Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19. Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20. Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21. Hogy az engem szeretôknek valami valóságost adjak örökségûl, és erszényeiket megtöltsem.
22. Az ùr az ô útának kezdetéûl szerzett engem; az ô munkái elôtt régen.
23. Örök idôktôl fogva felkenettem, kezdettôl, a föld kezdetétôl fogva.
24. Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25. Minekelôtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak elôtte születtem.
26. Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezôket, és a világ porának kezdetét.
27. Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28. Mikor megerôsíté a felhôket ott fenn, mikor erôsekké lônek a mélységeknek forrásai;
29. Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ô parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30. Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörûsége valék mindennap, játszva ô elôtte minden idôben.
31. Játszva az ô földének kerekségén, és gyönyörûségemet lelve az embereknek fiaiban.
32. És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33. Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34. Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm elôtt virrasztván minden nap, az én ajtóm félfáit ôrizvén.
35. Mert a ki megnyert engem, nyert életet, és szerzett az ùrtól jóakaratot.
36. De a ki vétkezik ellenem, erôszakot cselekszik az ô lelkén; minden, valaki engem gyûlöl, szereti a halált!
| 
