1. Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bûnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?
2. Távol legyen: a kik meghaltunk a bûnnek, mimódon élnénk még abban?
3. Avagy nem tudjátok-é, hogy a kik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ô halálába keresztelkedtünk meg?
4. Eltemettettünk azért ô vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsôsége által, azonképen mi is új életben járjunk.
5. Mert ha az ô halálának hasonlatossága szerint vele egygyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk.
6. Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ô vele megfeszíttetett, hogy megerôtelenüljön a bûnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bûnnek:
7. Mert a ki meghalt, felszabadult a bûn alól.
8. Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is ô vele.
9. Tudván, hogy Krisztus, a ki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik.
10. Mert hogy meghalt, a bûnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él.
11. Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bûnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.
12. Ne uralkodjék tehát a bûn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ô kívánságaiban:
13. Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bûnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint a kik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.
14. Mert a bûn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.
15. Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen.
16. Avagy nem tudjátok, hogy a kinek oda szánjátok magatokat szolgákúl az engedelmességre, annak vagytok szolgái, a kinek engedelmeskedtek; vagy a bûnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?
17. De hála az Istennek, hogy jóllehet a bûn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, a melyre adattatok.
18. Felszabadulván pedig a bûn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek.
19. Emberi módon szólok a ti testeteknek erôtlensége miatt. Mert a miképen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak szolgáiúl a hamisságra: azonképen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgá iúl az igazságnak a megszenteltetésre.
20. Mert mikor a bûn szolgái valátok, az igazságtól szabadok valátok.
21. Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor azoknak, a miket most szégyenletek? mert azoknak a vége halál.
22. Most pedig, minekutána felszabadultatok a bûn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet.
23. Mert a bûn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.
| 
