Rómaiakhoz, Chapter 7

1. Avagy nem tudjátok-é atyámfiai, mert törvényismerôkhöz szólok, hogy a törvény uralkodik az emberen, a míg él?    2. Mert a férjes asszony, míg él a férj, ehhez van kötve törvény szerint; de ha meghal a férj, felszabadul az asszony a férj törvénye alól.    3. Azért tehát az ô férjének életében paráznának mondatik, ha más férfihoz megy; ha azonban meghal a férje, szabaddá lesz a törvénytôl, úgy hogy nem lesz parázna, ha más férfihoz megy.    4. Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi, azéi, a ki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.    5. Mert mikor a testben voltunk, a bûnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, hogy gyümölcsözzenek a halálnak;    6. Most pedig megszabadultunk a törvénytôl, minekutána meghaltunk arra nézve, a mely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betû óságában.    7. Mit mondunk tehát? A törvény bûn-é? Távol legyen: sôt inkább a bûnt nem ismertem, hanemcsak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.    8. De a bûn alkalmat vévén, a parancsolat által nemzett bennem minden kívánságot; mert törvény nélkûl holt a bûn.    9. Én pedig éltem régen a törvény nélkûl: de ama parancsolatnak eljövetelével felelevenedék a bûn,    10. Én pedig meghalék; és úgy találtaték, hogy az a parancsolat, mely életre való, nékem halálomra van.    11. Mert a bûn alkalmat vévén, ama parancsolat által megcsalt engem, és megölt általa.    12. Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó.    13. Tehát a jó nékem halálom lett-é? Távol legyen: sôt inkább a bûn az, hogy megtessék a bûn, mely a jó által nékem halált szerez, hogy felette igen bûnös legyen a bûn a parancsolat által.    14. Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bûn alá rekesztve.    15. Mert a mit cselekszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, a mit akarok, hanem a mit gyûlölök, azt cselekszem.    16. Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok, megegyezem a törvénynyel, hogy jó.    17. Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bûn.    18. Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.    19. Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok.    20. Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bûn.    21. Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bûn megvan bennem.    22. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belsô ember szerint;    23. De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabúl ád a bûn törvényének, mely van az én tagjaimban.    24. òh én nyomorúlt ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testébôl?    25. Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de testemmel a bûn törvényének szolgálok.