Sofoniás, Chapter 1

1. Az ùr igéje, a melyet szólt Sofóniásnak, a Kusi fiának, a ki Gedáliás fia, a ki Amariás fia, a ki Ezékiás fia, Jósiásnak az Amon fiának idejében.    2. Elvesztek, mindent elvesztek e föld színérôl, azt mondja az ùr.    3. Elvesztek embert és barmot; elvesztem az ég madarait, és a tenger halait és a botránkoztatás eszközeit a hitetlenekkel együtt; az embert is kiirtom a föld színérôl, azt mondja az ùr.    4. És kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyrôl a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt;    5. Azokat is, a kik a háztetôkön az ég seregének hajlonganak; és azokat, a kik hajlongnak, esküdvén az ùrra, de esküsznek az ô Molokjokra is;    6. Azokat is, a kik elfordultak az ùr követésétôl, és a kik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felôle.    7. Hallgass az ùr Isten orczája elôtt, mert közel van az ùrnak napja, mert áldozatot készíttetett az ùr, megszentelte az ô hivatalosait.    8. És lészen az ùr áldozatának napján: megfenyítem majd a fejedelmeket és a királyok, fiait és mindazokat, a kik idegen öltözetbe öltöztek.    9. És megfenyítem mindazt, a ki a küszöbön ugrál ama napon, a kik erôszakkal és csalárdsággal töltik meg az ô uroknak házát.    10. És lészen azon a napon, azt mondja az ùr, kiáltó szózat a hal-kaputól fogva, és jajgatás az alsó városból, és nagy recsegés a halmok felôl.    11. Jajgassatok, ti, a kik a völgyben laktok, mert elpusztul az egész kalmár nép, kivágattatik minden, a ki ezüstöt mér.    12. És lészen az idôben, megmotozom majd Jeruzsálemet szövétnekkel, és megfenyítem azokat, a kik saját seprejökön hevernek, a kik ezt mondják szívökben: sem jót, sem rosszat nem cselekszik az ùr.    13. És gazdagságuk prédává lesz, házaik pedig pusztává. Építnek házakat, de nem lakják, és plántálnak szôlôket, de nem iszszák azoknak borát.    14. Közel van az ùrnak nagy napja, közel van és igen siet; az ùr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hôs is.    15. Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja; sötétségnek és homálynak napja; felhônek és borúnak napja.    16. Kürtnek és tárogatónak napja a megerôsített városok ellen és a büszke tornyok ellen!    17. És megszorongatom az emb ereket és járnak, mint a vakok, mert vétkeztek az ùr ellen, és kiontatik vérök, mint a por, és testök, mint szemét.    18. Sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadíthatja meg ôket az ùr haragjának napján, és az ô féltô szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának.