1 Sámuel, Chapter 13

1. Saul harmincz éves volt, mikor királlyá lett és mikor uralkodék az Izráel felett két esztendeig,    2. Választa Saul magának az Izráel közûl három ezer embert, és két ezer Saullal vala Mikmásban és Béthel hegységén, ezer pedig Jonathánnal volt Gibeában, a Benjámin városában; a népnek többi részét pedig elbocsátá, kit-kit a maga hajlékába.    3. És Jonathán megveré a Filiszteusoknak elôôrsét, mely Gédában vala, és meghallották ezt a Filiszteusok; Saul pedig megfúvatta a trombitát az egész országban, mondván: Hallják meg a zsidók!    4. És meghallotta egész Izráel, hogy azt mondák: Megverte Saul a Filiszteusok elôôrsét, és gyûlöletessé vált Izráel a Filiszteusok elôtt. A nép pedig egybegyûle Saul mellé Gilgálba.    5. Összegyûlének a Filiszteusok is, hogy harczoljanak Izráel ellen; harminczezer szekér és hatezer lovas volt, a nép pedig oly sok volt, mint a tenger partján lévô föveny; és feljövének és tábort ütének Mikmásnál, Béth-Aventôl keletre.    6. Mikor pedig Izráel férfiai látták, hogy bajban vannak-mert a nép szorongattatott: elrejtôzék a nép a barlangokba, a bokrok és kôsziklák közé, sziklahasadékokba és vermekbe.    7. És a zsidók közûl némelyek áltamenének a Jordánon, Gád és Gileád földére. Saul pedig még Gilgálban volt, és az egész nép, mely mellette vala, rettegett.    8. És várakozék hét napig, a Sámuel által meghagyott ideig, de Sámuel nem jött el Gilgálba, a nép pedig elszélede mellôle.    9. Akkor monda Saul: Hozzátok ide az égôáldozatot és a hálaáldozatokat. És égôáldozatot tôn.    10. És mikor elvégezte az égôáldozatot: ímé megérkezék Sámuel, és Saul eleibe ment, hogy köszöntse ôt.    11. És monda Sámuel: Mit cselekedtél?! Saul pedig felele: Mikor láttam, hogy a nép elszélede mellôlem, és te nem jöttél el a meghagyott idôre, a Filiszteusok pedig összegyûlének már Mikmásban,    12. Azt mondám: Mindjárt reám törnek a Filiszteusok Gilgálban, és én az ùrnak színe elôtt még nem imádkozám; bátorságot vevék azért magamnak és megáldozám az égôáldozatot.    13. Akkor monda Sámuel Saulnak: Esztelenül cselekedtél; nem tartottad meg az ùrnak, a te Istenednek parancsolatját, melyet parancsolt néked, pedig most mindörökre megerôsítette volna az ùr a te királyságodat Izráel felett.    14. Most azonban a te királyságod nem lesz állandó. Keresett az ùr magának szíve szerint való embert, a kit az ô népe fölé fejedelmül rendelt, mert te nem tartottad meg, a mit az ùr parancsolt néked.    15. Felkele ezután Sámuel, és elment Gilgálból Benjámin városába, Gibeába. És Saul megszámlálta a népet, mely körûlötte található volt, mintegy hatszáz embert.    16. Saul pedig és az ô fia Jonathán és a nép, mely körûlöttök található vala, Benjámin városában, Gébában tartózkodának, és a Filiszteusok Mikmásnál táborozának.    17. Akkor a Filiszteusok táborából egy dúló sereg vált ki három csapatban; az egyik csapat az Ofra felé vivô útra fordult Suál földének;    18. A másik csapat a Bethoron felé vivô útra fordula; a harmadik csapat p edig a határ felé vivô útra fordult, mely a Sebóim völgyén át a pusztáig terjed.    19. És kovácsot egész Izráel földén nem lehetett találni, mert a Filiszteusok azt mondák: Ne csinálhassanak a zsidók szablyát vagy dárdát.    20. És egész Izráelnek a Filiszteusokhoz kellett lemenni, hogy megélesítse ki-ki a maga kapáját, szántóvasát, fejszéjét és sarlóját,    21. (Minthogy megtompulának a kapák, szántóvasak, a háromágú villa és a fejszék) és hogy az ösztökét kiegyenesítsék.    22. Azért az ütközet napján az egész népnél, mely Saullal és Jonathánnal vala, sem szablya, sem dárda nem találtaték, hanem csak Saulnál és az ô fiánál Jonathánnál volt található.    23. És a Filiszteusok elôôrse kijöve Mikmás szorosához.