2 Korintusi, Chapter 8

1. Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, a melyet Macedónia gyülekezeteivel közlött,    2. Hogy a nyomorúság sok próbái közt is bôséges az ô örömük és igen nagy szegénységük jószívûségük gazdagságává növekedett.    3. Mert, bizonyság vagyok rá, erejök szerint, sôt erejük felett is adakoznak,    4. Sok könyörgéssel kérvén minket, hogy a szentek iránt való szolgálat jótéteményébe és közösségébe fogadjuk be ôket.    5. És nem a miképen reméltük, hanem önmagukat adták elôször az ùrnak, és nékünk is az Isten akaratjából.    6. Hogy kérnünk kellett Titust, hogy a miképen elkezdette, azonképen végezze is be nálatok ezt a jótéteményt is.    7. Azért, miképen mindenben bôvölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bôvölködjetek.    8. Nem parancsképen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam.    9. Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ô szegénysége által meggazdagodjatok.    10. Tanácsot is adok e dologban; mert hasznos az néktek, a kik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta.    11. Most hát a cselekvést is vigyétek végbe; hogy a miképen az akarás készsége, azonképen a végrehajtás is ahhoz képest legyen, a mitek van.    12. Mert ha a készség megvan, a szerint kedves az, a mije kinek-kinek van, és nem a szerint, a mije nincs.    13. Mert nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok legyen, hanem egyenlôség szerint; e mostani idôben a ti bôségtek pótolja amazoknak fogyatkozását;    14. Hogy amazoknak bôsége is pótolhassa a ti fogyatkozástokat, hogy így egyenlôség legyen;    15. A mint megvan írva: A ki sokat szedett, nem volt többje; és a ki keveset, nem volt kevesebbje.    16. Hála pedig az Istennek, ki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek a Titus szívébe.    17. Mivelhogy intésünket ugyan elfogadta, de nagy buzgóságában önként ment hozzátok.    18. Elküldöttük pedig vele együtt amaz atyafit is, a ki az összes gyülekezetekben dícséretes az evangyéliomért;    19. Nemcsak pedig, hanem a gyülekezetek útitársunknak is megválaszták ebben a jó ügyben, a melyet mi szolgálunk magának az ùrnak dicsôségére és a ti készségetekre;    20. òvakodván, hogy senki se ócsárolhasson minket a mi szolgálatunk által való bôséges jótétemény miatt;    21. Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az ùr elôtt, hanem az emberek elôtt is.    22. Sôt elküldöttük velök a mi atyánkfiát is, a kinek buzgó voltát sok dologban sokszor kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, irántatok való nagy bizodalmánál fogva.    23. Akár Titusról van szó, ô az én társam és ti köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felôl, ôk a gyülekezetek követei, Krisztus dicsôsége:    24. Adjátok azért szereteteteknek és felôletek való dicsekedésünknek bizonyságát irántuk a gyülekezet elôtt is.