2 Sámuel, Chapter 10

1. Lôn pedig azután, meghala az Ammon fiainak királya, és uralkodék helyette Hánon, az ô fia.    2. És monda Dávid: Irgalmasságot teszek Hánonnal, Náhás fiával, miképen az ô atyja is velem irgalmasságot tett; és hozzá külde Dávid, hogy vigasztalja ôt szolgái által atyja halála felôl. Mikor Dávid szolgái Ammon fiainak földére érkezének:    3. Mondának az Ammon fiainak vezérei Hánonnak, az ô uroknak: Vajjon becsüli-é Dávid ezzel elôtted a te atyádat, hogy hozzád vigasztalókat küldött? Vajjon Dávid nem inkább azért küldötte-é hozzád szolgáit, hogy a várost megszemléljék és kikémleljék és teljesen elpusztítsák.    4. Elfogatá azért Hánon a Dávid szolgáit, és szakáloknak felét lenyiratá, és ruháikat félben elmetszeté az alfelekig, és elbocsátá ôket.    5. A mint ezt Dávidnak hírül hozták, eleikbe külde, (mert ezek az emberek igen meggyaláztattak) és ezt izené a király: Maradjatok Jerikhóban mindaddig, míg megnevekedik szakálotok; és úgy jôjjetek haza.    6. Látván pedig az Ammon fiai, hogy gyûlöltekké lettek Dávid elôtt, követet küldének az Ammon fiai, és felfogadák Siriában a Béth-Réhóbbelieket és ugyancsak Siriában a Czóbeusokat, húszezer gyalogot, és Maakának királyát ezer emberrel, és a Tóbbelieket, tizenkétezer embert.    7. A mint ezt Dávid meghallá, elküldötte Joábot és a vitézeknek egész seregét.    8. Kivonulának az Ammon fiai is, és csatarendbe állottak a kapu bejárata elôtt. A Siriabeli Czóbeusok, Réhóbbeliek, Tóbbeliek és Maaka magukban valának a mezôn.    9. Látván pedig Joáb, hogy mind elôl, mind hátul ellenség van ô ellene, kiválogatá az Izráel népének színét, és a Siriabeliek ellenében állítá fel.    10. A népnek maradékát az ô öcscsének, Abisainak vezetésére bízta, hogy felállítsa azt Ammon fiainak ellenében.    11. És monda: Ha erôsebbek lesznek a Siriabeliek nálamnál, nékem segítségûl légy. Ha pedig az Ammon fiai náladnál hatalmasabbak lesznek, elmegyek, hogy megsegítselek.    12. Légy erôs és legyünk bátrak a mi nemzetségünkért és a mi Istenünknek városaiért; és az ùr cselekedjék úgy, a mint néki tetszik.    13. Elérkezék azért Joáb és az ô vele való sereg a Siriabeliek ellen az ütközetre, és megfutamodának ô elôtte.    14. Látván pedig az Ammon fiai, hogy megfutamodtak a Siriabeliek, megfutamodának ôk is Abisai elôtt, és beszaladának a városba; és megtére Joáb az Ammon fiaitól és méne Jeruzsálembe.    15. Mikor pedig látták a Siriabeliek, hogy megverettettek az Izráeliták által, ismét együvé gyülekezének.    16. És elkülde Hadadézer, és elhozatá a Siriabelieket, a kik a vizen túl valának, és jövének Helámba; és Sobák, Hadadézernek fôvezére volt élükön.    17. Megizenék pedig Dávidnak, a ki egybegyûjté egész Izráelt, és általméne a Jordánon, és juta Hélámhoz: és sereget rendelének a Siriabeliek Dávid ellen, és megütközének vele.    18. De a Siriabeliek megfutamodtak Izráel elôtt, és levága Dávid a Siriabeliek közûl hétszáz szekerest és negyvenezer lovagot, Sobákot is, a seregnek fôvezérét megölé; és ugyanott meghala.    19. Mikor pedig látták mindazok a királyok, a kik Hadadézernek szolgái valának, hogy az Izráel által megverettek, békét kötöttek Izráellel és nékik szolgálának; és nem merének többé a Siriabeliek kijôni az Ammon fiainak segítségére.