1 Mózes, Chapter 48

1. És lôn ezek után, megmondák Józsefnek: ìmé a te atyád beteg; és elvivé magával az ô két fiát Manassét és Efraimot.    2. És tudtára adák Jákóbnak mondván: ìmé a te fiad József hozzád jô; és összeszedé erejét Izráel, s felûle az ágyon.    3. És monda Jákób Józsefnek: A mindenható Isten megjelenék nékem Lúzban, a Kanaán földén, és megálda engem.    4. És monda nékem: ìmé én megszaporítlak és megsokasítlak és népek sokaságává teszlek téged, s ezt a földet te utánad a te magodnak adom örök birtokúl.    5. Most tehát a te két fiad, a kik néked Égyiptom földén annakelôtte születtek, hogy én hozzád jöttem vala Égyiptomba, az enyéim; Efraim és Manasse, akár csak Rúben és Simeon, az enyéim lesznek.    6. Ama szülötteid pedig, kiket ô utánok nemzettél, tiéid lésznek, és az ô bátyjaik nevérôl neveztessenek az ô örökségökben.    7. Mert mikor Mésopotámiából jövék, meghala mellettem Rákhel Kanaán földén az úton, mikor még egy dûlôföldre valék Efratától, és eltemetém ôt ott az Efratába (azaz Bethlehembe) vezetô úton.    8. És meglátá Izráel a József fiait és monda: Kicsodák ezek?    9. József pedig monda az ô atyjának: Az én fiaim, kiket Isten itt adott nékem. És monda: Hozd ide ôket hozzám, hadd áldjam meg.    10. Mert Izráelnek szemei meghomályosodának a vénség miatt, és nem láthat vala. Közel vivé tehát ôket hozzá, ô pedig megcsókolgatá és megölelgeté ôket.    11. És monda Izráel Józsefnek: Nem gondoltam, hogy orczádat megláthassam, és ímé az Isten megengedte látnom magodat is.    12. Akkor kivevé József azokat az ô atyjának térdei közûl, és leborúla arczczal a földre.    13. És fogá József mindkettejöket, Efraimot jobbkezével Izráel balkeze felôl; Manassét pedig balkezével, Izráelnek jobbkeze felôl és közel vivé ôket hozzá.    14. Izráel pedig kinyujtá az ô jobbkezét és rátevé Efraim fejére, pedig ô a kisebbik vala, az ô balkezét pedig Manasse fejére. Tudva tevé így kezeit, mert az elsôszülött Manasse vala.    15. És megáldá Józsefet s monda: Az Isten, a kinek elôtte jártak az én atyáim Åbrahám és Izsák; az Isten a ki gondomat viselte, a mióta vagyok, mind e napig:    16. Amaz Angyal, ki megszabadított engem minden gonosztól, áldja meg e gyermekeket, és viseljék az én nevemet és az én atyáimnak Åbrahámnak és Izsáknak nevét, és mint a halak szaporodjanak e földön.    17. Látván pedig József, hogy az ô atyja jobbkezét Efraim fejére tevé, nem tetszék néki, és megfogá atyja kezét, hogy Efraim fejérôl Manasse fejére tegye át.    18. És monda József az ô atyjának: Nem úgy atyám; mert ez az elsôszülött, ennek fejére tedd jobb kezedet.    19. Nem akará pedig az atyja és monda: Tudom fiam, tudom, ô is néppé lesz, ô is megnevekedik; de az ô öcscse nálánál inkább megnevekedik, és az ô magja népek sokaságává lesz.    20. És megáldá ôket azon a napon, mondván: Ha áld, téged említsen Izráel, mondván: Az Isten téged olyanná tégyen mint Efraimot s Manassét. És Efraimot eleibe tevé Manassénak.    21. És mondá Izráel Józsefnek: ìmé én meghalok, de az Isten veletek lesz és vissza visz titeket a ti atyáitok földére.    22. Én pedig adok néked egy osztályrészt a te atyádfiainak része felett, melyet az Emoreustól vettem fegyveremmel és kézívemmel.