Ézsaiás, Chapter 47

1. Szállj le és ülj a porba, Babilon szûz leánya, ülj a földre királyi szék nélkûl, te a Káldeusok leánya, mert nem hívnak többé téged gyöngének és elkényeztetettnek!    2. Vedd a malmot és ôrölj lisztet, född fel fátyolodat, emeld föl a hosszú ruhát, född fel czombodat és menj át a folyókon.    3. Födöztessék föl meztelenséged és láttassék meg szemérmed; bosszút állok és embert nem kímélek!    4. ìgy szól a mi Megváltónk, seregeknek Ura az º neve, Izráel Szentje!    5. Ülj némán és menj a sötétre, te a Káldeusok leánya, mert nem hívnak többé téged országok úrnôjének!    6. Fölgerjedtem volt népem ellen; megfertôztettem örökségemet és kezedbe adtam azt: te nem cselekedtél velök irgalmasságot, az öregre nehéz igát vetettél!    7. És ezt mondád: Örökre úrnô leszek! úgy hogy ezekre nem is gondolál, és nem emlékeztél meg annak végérôl.    8. És most halld meg ezt, bujálkodó, a ki bátorságban ülsz, a ki ezt mondja szívében: Én vagyok és nincs senki több, nem ülök özvegységben, és a gyermektelenséget nem ismerem!    9. És mind e kettô eljô reád nagy hamar egy napon: gyermektelenség és özvegység, teljességökben jônek el reád, noha gazdag vagy a varázslásban, és sok nagyon igézô szózatod.    10. Gonoszságodban bíztál, és ezt mondád: Nem lát senki engem! Bölcseséged és tudományod csalt meg téged, és ezt mondád szívedben: Én vagyok és nincs senki több.    11. Azért jô te reád a gonosz, a melynek keletkezését nem tudod, és romlás sújt le rád, a melyet meg nem engesztelhetsz, és hirtelen jô pusztulás reád, nem is tudod!    12. No állj elô hát igézô szózatiddal és varázslásodnak sokaságával, a melyekkel ifjúságodtól fogva veszôdtél, talán segíthetsz valamit, talán visszariaszthatod a veszedelmet.    13. Tanácsaid sokaságában megfáradál; no álljanak elô és tartsanak meg az égnek vizsgálói, a kik a csillagokat nézik, a kik megjelentik az újholdak napján, hogy mi jövend reád.    14. ìmé, olyanok lettek, mint a polyva, tûz emészté meg ôket, nem mentik meg életöket a lángból, még szén sem marad belôlök melegülésre, sem körûlülhetô parázs!    15. ìgy járnak azok, a kikkel veszôdtél; és a kik kereskedô társaid voltak ifjúságodtól fogva, futnak, kiki a maga útján; senki nem segít néked!