Ézsaiás, Chapter 50

1. ìgy szól az ùr: Hol van anyátok elválólevele, a melylyel ôt elbocsátám? vagy hol van egy kölcsönadóim közûl, a kinek titeket eladtalak? ìmé, a ti vétkeitekért adatátok el, és bûneitekért bocsáttatott el anyátok!    2. Miért jöttem, holott nem volt ott senki? hívtam és nem felelt senki sem! vagy olyan rövid már a kezem, hogy meg nem válthat? vagy nincs bennem megszabadításra való erô? ìmé, én dorgálásommal kiszáraztom a tengert, a folyókat pusztává teszem, megbûzhödnek halaik, hogy nincsen víz, és szomjúságtól meghalnak.    3. Felöltöztetem az egeket sötétségbe, és gyászruhával födöm be azokat.    4. Az ùr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erôsítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.    5. Az ùr Isten megnyitotta fülemet, és én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam.    6. Hátamat odaadám a verôknek, és orczámat a szaggatóknak, képemet nem födöztem be a gyalázás és köpdösés elôtt.    7. És az ùr Isten megsegít engemet, azért nem szégyenülök meg, ezért olyanná tettem képemet, mint a kova, és tudtam, hogy szégyent nem vallok.    8. Közel van, a ki engem megigazít, ki perel én velem? Ålljunk együtt elô! Kicsoda peresem? közelegjen hozzám!    9. ìmé, az ùr Isten megsegít engem, kicsoda kárhoztatna engem? ìmé, mindnyájan, mint a ruha megavulnak, moly emészti meg ôket!    10. Ki féli közûletek az Urat? és ki hallgat az ô szolgája szavára? ô, a ki sötétségben jár és nincs fényesség néki, bízzék az ùr nevében, és támaszkodjék Istenhez!    11. ìmé, ti mind, a kik tüzet gyujtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, a melyeket meggyujtottatok! Kezembôl jô ez rátok; fájdalomban fogtok feküdni!