1. A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2. Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ô elméje nyilvánvalóvá legyen.
3. Mikor eljô az istentelen, eljô a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4. Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak, a bölcseségnek kútfeje.
5. A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6. A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ô szája ütésekért kiált.
7. A bolondnak szája az ô romlása, és az ô beszédei az ô életének tôre.
8. A susárlónak beszédei hizelkedôk; és azok a szív belsejét áthatják.
9. A ki lágyan viseli magát az ô dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10. Erôs torony az ùrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11. A gazdagnak vagyona az ô erôs városa, és mint a magas kôfal, az ô gondolatja szerint.
12. A megromlás elôtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség elôtt pedig alázatosság van.
13. A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14. A férfiú lelke elviseli a maga erôtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15. Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16. Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi ôt.
17. Igaza van annak, a ki elsô a perben; mígnem eljô az ô peresfele, és megvizsgálja ôt.
18. A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erôseket elválasztja.
19. A felingerelt atyafiú erôsb az erôs városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20. A férfi szájának hasznával elégedik meg az ô belseje; az ô beszédének jövedelmével lakik jól.
21. Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22. Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az ùrtól!
23. Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24. Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
| 
