1. Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvûnél, a ki bolond.
2. A lélek sem jó tudomány nélkûl; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
3. Az embernek bolondsága fordítja el az ô útát, és az ùr ellen haragszik az ô szíve.
4. A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytôl pedig az ô barátja elválik.
5. A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6. Sokan hizelegnek a nemeslelkû embernek, és minden barát az adakozóé.
7. A szegényt minden atyjafia gyûlöli, még barátai is eltávolodnak tôle; unszolja szavakkal, de ôk eltünnek.
8. A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megôrzi az értelmességet, jót nyer.
9. A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10. Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11. Az embernek értelme hosszútûrôvé teszi ôt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12. Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ô jóakaratja.
13. Romlása az ô atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelôdése.
14. A ház és marha atyától való örökség; az ùrtól van pedig az értelmes feleség.
15. A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16. A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ô magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17. Kölcsön ád az ùrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ô jótéteményét megfizeti néki.
18. Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felôle; de annyira, hogy ôt megöld, ne vigyen haragod.
19. A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20. Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21. Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az ùrnak tanácsa áll meg.
22. A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23. Az ùrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24. Bemártja a rest az ô kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25. Ha a csúfolót megvered, az együgyû lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26. A ki atyjával erôszakoskodik, anyját elûzi: gyalázatos és megszégyenítô fiú az.
27. Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétôl eltévedj.
28. A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29. A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
| 
