1. A bor csúfoló, a részegítô ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2. Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3. Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstôl; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4. A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5. Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6. A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?
7. A ki az ô tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ô fiai ô utána!
8. A király, ha az ô ítélôszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9. Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtôl?
10. A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az ùrnál egyaránt mind a kettô.
11. Az ô cselekedetibôl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ô cselekedete.
12. A halló fület és a látó szemet, az ùr teremtette egyaránt mindkettôt.
13. Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
14. Hitvány, hitvány, azt mondja a vevô; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15. Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16. Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17. Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ô szája kavicsokkal.
18. A gondolatok tanácskozással erôsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19. Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegô szájú, azzal ne barátkozzál.
20. A ki az ô atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21. A mely örökséget elôször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22. Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23. ùtálatos az ùrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24. Az ùrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ô útában?
25. Tôr az embernek meggondolatlanúl mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26. Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27. Az ùrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28. A kegyelmesség és az igazság megôrzik a királyt, megerôsíti irgalmasság által az ô székét.
29. Az ifjaknak ékessége az ô erejök; és a véneknek dísze az ôsz haj.
30. A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsô részekig ható csapások.
| 
