1. Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az ùrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
2. Az embernek minden úta igaz a maga szemei elôtt; de a szívek vizsgálója az ùr.
3. Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az ùr az áldozatnál.
4. A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek s zántása, bûn.
5. A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
6. A hamisságnak nyelvével gyûjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
7. Az istentelenek pusztítása magával ragadja ôket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
8. Tekervényes a bûnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
9. Jobb a tetô ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
10. Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ô szeme elôtt nem talál könyörületre az ô felebarátja.
11. Mikor a csúfolót büntetik, az együgyû lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ô veszi eszébe a tudományt.
12. Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13. A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ô is kiált, de meg nem hallgattatik.
14. A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15. Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedôinek.
16. Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkûl valók gyülekezetiben nyugszik.
17. Szûkölködô ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
18. Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
19. Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddôdô és haragos asszonynyal,
20. Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
21. A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
22. A hôsök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ô bizodalmoknak erejét.
23. A ki megôrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
24. A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
25. A restnek kivánsága megemészti ôt; mert az ô kezei nem akarnak dolgozni.
26. Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
27. Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
28. A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
29. Megkeményíti az istentelen ember az ô orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ô útát.
30. Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az ùr ellen.
31. Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az ùré a megtartás!
| 
