1. Kivánatosb a jó hirnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2. A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettôt pedig az ùr szerzi.
3. Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig néki mennek és kárát vallják.
4. Az alázatosságnak bére az ùr félelme, gazdagság és tisztesség az élet.
5. Tövisek és tôrök vannak a gonosznak útában; a ki megôrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6. Tanítsd a gyermeket az ô útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7. A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevô a kölcsönadónak.
8. A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ô haragjának vesszeje megtöretik.
9. Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az ô kenyerébôl a szegénynek.
10. ÿzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11. A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12. Az ùrnak szemei megôrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13. A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14. Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az ùr, oda esik.
15. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elûzi ô tôle azt.
16. A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ô marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre jut.
17. Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18. Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szivedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19. Hogy az ùrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20. Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21. Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszúl elküldôidnek.
22. Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ô; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23. Mert az ùr forgatja azoknak ügyét, és az ô kirablóik életét elragadja.
24. Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködôvel ne menj;
25. Hogy el ne tanuld az ô útait, és tôrt ne keress tennen magadnak.
26. Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27. Ha nincs néked mibôl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28. Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29. Láttál-é az ô dolgában szorgalmatos embert? A királyok elôtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.
| 
