1. Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elôtted.
2. És kést tégy a torkodra, ha mértéktelen vagy.
3. Ne kivánd az ô csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4. Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtôl szünjél meg.
5. Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepûl!
6. Ne egyél az irígy szemûnek étkébôl, és ne kivánd az ô csemegéit;
7. Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ô: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8. A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9. A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10. Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11. Mert az ô megváltójuk erôs, az forgatja az ô ügyöket ellened!
12. Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13. Ne vond el a gyermektôl a fenyítéket; ha megvered ôt vesszôvel, meg nem hal.
14. Te vesszôvel vered meg ôt: és az ô lelkét a pokolból ragadod ki.
15. Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16. És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17. Ne irigykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az ùr félelmében légy egész napon;
18. Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19. Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20. Ne légy azok közûl való, a kik borral dôzsölnek; azok közûl, a kik hússal dobzódnak.
21. Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22. Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23. Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24. Igen örûl az igaznak atyja, és a bölcsnek szülôje annak vígadoz.
25. Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülôd.
26. Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megôrizzék.
27. Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28. És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29. Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkûl való sebek? kinek szemeknek veressége?
30. A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31. Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ô csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32. Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33. A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34. És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árboczfának tetején.
35. Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
| 
